Az interneten böngésztem és rátaláltam több írásra is, amik az El Caminoról szóltak. Annyira felkeltette az érdeklődésemet, hogy keresni kezdtem a Caminoról szóló írásokat és beszámolókat. Teljesen a Caminó lázában éltem.
Főleg a beszámolók tetszettek, amelyekben a Caminót megjárt zarándokok számoltak be felkészülésükről és útjukról, kalandjaikról. Volt olyan, aki felkészülés nélkül indult el az útra és megjárta könnyedén. Volt olyan is, aki gyakorló túrázó volt, mégis megpróbáltatásokkal teli út várt rá. Legjobban az a felkészülés tetszett, amikor az útra készülő 6 darab másfél literes palack vízzel a hátizsákjában, konditeremben, futó padon készült a napi 25-30 km gyaloglásra.
Megvásároltam a szükséges felszerelést. Hátizsák, cipő, könnyű hálózsák, polifoam. Bár szerettem kirándulni, még nem gyalogoltam 25 km-t egy nap alatt teljes felszerelésben. Teleraktam a hátizsákot a javasolt legszükségesebb dolgokkal és az egyik barátommal elindultam első 25 km hosszú kirándulásomra. Helyszínül a Római-partot választottuk. Elindultunk a parton fölfelé és 12,5 km megtétele után visszafordultunk. Nem is tűnt nehéznek, sőt élveztem.
Ezt követően hétvégeken rendszeresen túráztam. Szabadságom ideje alatt körbe, keresztbe jártam a Pilist. Csodálatos élményt jelentett. Időközben rátaláltam a magyar Via margaritárum Gyöngyök Útja zarándok egyesületre, ami éppen a magyar zarándok út kiépítésével foglalkozott. Ahogy közeledett tervezett indulásom időpontja, az jutott eszembe, miért utazzak én Spanyolországba, amikor Magyarországon is gyalogolhatok ... És végül nem utaztam el, hanem oda-vissza bejártam a Gyöngyök útját Budapesttől Mátraverebély-Szentkútig. Az úgy 370 km, kis jóindulattal egy fél Camino.
Milyen volt? Akiben csak a szikrája is meg van a természet szeretetének, az azonnal induljon. Bejártam időközben az Országos Kéktúra útvonalát a Budai-hegységtől a Zemplénig. Közben megismerkedtem a geocachinggel. Vettem egy GPS készüléket és most már "kincskereséssel" is foglalkozom túráim során.
Hogy mit szeretek leginkább a túrázásban? A kék eget fölöttem, és a csendet körülöttem... Azt, amikor leállnak a gondolataim... Azt, amikor részévé válok a természetnek ... Amikor az erdő befogad ... Amikor érzem a természet kegyelmét... Ha meg akarod tapasztalni, próbáld ki. Ne add fel az elején! Ha meg akarod tapasztalni azt, amit írtam, ahhoz nem elég egy kiadós séta, több kell.
