A Sóstói Múzeumfalu tulajdonképpen egy néprajzi múzeum. Már több mint 30 éve várja a látogatókat. Időközben a területen kiépült egy falu, annak minden kellékével. Van itt iskola, templom, harangtorony, szárazmalom, kocsma, de még szeszfőzde is. Bepillantást nyerhetünk a volt falvak életébe.
A faluban élénk kulturális élet folyik. Az épületekben rendezvényeket tartanak, kiállításokat szerveznek. Lehet itt akár házasságot kötni is. Minden jelesebb ünnepre programmal várják a közönséget. Úgymint húsvét, pünkösd, Mihály-nap, gyereknap, stb.
Pechemre, amikor ott jártam zárva volt. :( Akkor is be lehet menni látogató jeggyel, ha zárva van, de az épületek le vannak zárva, csak a faluban lehet sétálgatni.
Éltem a lehetőséggel, az élmény így is fantasztikus!
 |
| A Sóstói Múzeumfalu bejárata. Hétfő szünnap! |
 |
| A múzeumfalu alapterülete megközelíti a 10 hektárt. |
|
 |
| A XIX. század végén ilyen volt egy helységnév tábla. Minden közigazgatási információt tartalmazott a településről. |
 |
| Hermánszegi lakóház. Felhívom a figyelmedet a kémény "kontyolására". A szikrafogónak nagyon fontos szerepe volt a nádfedeles házak korában. A nád gyúlékonyabb, mint a beton cserép. |
 |
| Az 1800-as évek végén ilyen volt a méhkas. Igazi bioméz lehetett a végeredmény. |
 |
| Disznóól a hátsó udvarban. A legszigorúbb szabványnak is megfelel. Tágas, szellős. :) |
 |
| Egy jánkmajtisi porta bejárata. Ez nem székelykapu. Ez magyar kapu. Erős, díszesre faragott, fedeles. Képzeld el, hogy a gazda csepergő esőben várja haza a marhákat a legelőről a fedél alatt. |
 |
| Kilátás a portára a tornácról. A tornác egy fedett folyosó volt a ház mellett. Védett a napsütés és az eső ellen is. Ki volt találva. |
 |
| Szemben az istálló, tőle jobbra egy "tyúkól". Nem tojóketrec. A tyúkok nappal az udvaron kapirgáltak, tojni és aludni jártak be az ólba. |
 |
| Az udvar végében a csűr. Balra előtte egy többcélú épület. A csűrben, a szénapadláson nagyszerűen lehetett játszani. Ugrálni, elbújni ... stb. |
 |
| A többcélú épület rendeltetései. Garázs a kocsi részére és disznóól. |
 |
| Egy gémeskút. Minden portán ott volt. A kút vizét itták emberek, állatok. Nagyon vigyáztak a víz tisztaságára. |
 |
| Nagyhódosi lakóház 1830-ból. Zsindelyes. Szép. |
 |
| Több állásos disznóól. Valószínűleg módosabb volt az a gazda, akinek ekkora disznóól volt az udvarán. |
 |
| Korabeli irányjelző tábla. Felirat, nyíl. Piricse arra van. Több, mint elég. |
 |
| Ez a ház valamikor Beszterecen állt. Egyszerű, tornácos otthon. |
 |
| A ház előtt álló galambdúc gyönyörű. Most látom, hogy egy galambot is sikerült lefényképeznem. Jól látom? |
 |
| Lakóház és istálló egybeépítve. Ablakra már nem is futotta. A ház valaha Paszabon állt. |
 |
| Módos gazda istállója. És végre egy "ágas". |
|
| Az "ágas" arra szolgált, hogy a mindennapi eszközöket, és mindenféle limet-lomot ráaggassanak. |
 |
| A múzeumfalu területén van egy földdarab, ahol bemutatják a parasztok által termelt gabonaféléket. Gondolom, hogy azóta learatták. Érdekes volt egymás mellett látni a különböző gabonaféléket. |
 |
| Ez például egy búzakalász. |
 |
| Cigány viskók. Ha nem volt elég a falazó anyag, akkor lefelé építkeztek. A települések szélén elkülönülten, csoportokban éltek. |
 |
| Egy régi temető. A múzeumfaluban bemutatják a térségre jellemző temetkezési formákat is. |
 |
| A parasztember törekedett a szépre, a jóra. A lehetőségeihez képest díszítette, csinosította környezetét. Felhívom figyelmedet a kapu oszlopfőinek és a tornác gerendáinak faragására. |
 |
| A gémeskút "hegyét" is megfaragták. |
 |
| A csűrt építő mester jókedvében megívelte a tartógerendákat. Mégiscsak másképp mutat! :) |
|
| És végül kedvencem a magyar kapu. |
Folyt. köv.
