Egy verőfényes nyári hétvégén úgy adódott, hogy jártam a Hosszú-hegyen is és Gardellaca római településen is, illetve a romjai között. Geoládákat kerestem. A Pilisben régi adósságom volt a Hosszú-hegy. Nem halaszthattam tovább, le kellett vadásznom a Hosszú-hegyen eldugott dobozt.
Miután megtaláltam, és mivel a Pilisben már alig volt keresnivalóm, gondoltam egy merészet: megkeresem első gerecsei ládámat Tokod mellett. Így is történt. Szép nap volt.
A Hosszú-hegy a Pilis-tető és a Kis-Kevély között nyúlik el. (Hosszan.) Nem látványos hegy. Könnyen sétálható. Elmélyülésre, beszélgetésre alkalmas környezetet kínál. Az egyik végén Pilisszántó szolgál látnivalókkal, a másik végén Csobánka, többek között a Szentkúttal.
A Tokod melletti Gardellaca a maga korában katonai és ipari központ volt a limes mellett. (i.sz. I.-IV. század) Volt itt üveggyártás, vasfeldolgozás, kézművesség. Virágzó város volt. Az erőd falmaradványai ma is láthatók, konzerválásra kerültek. Mérete hatalmas volt: 130x90 méter.
|
A Hosszú-hegyet észak-nyugat felől a Pilis-tető zárja. Szemben a szikláknál van a siklóernyősök starthelye. |
|
Észak felé a völgyben Pilisszentkereszt kíséri az utat egy szakaszon. |
|
Látni az egész dobogókői gerincet. A zöld sáv jelzés vezet bennünket végig a hegyen. Beérve a fák közé, jöhet az elmélyülés, a meghitt beszélgetés. |
|
A Cserepes-völgy a Pilis esztergomi oldalánál. Itt ejtőztünk egyet az árnyékban. |
|
Gardellaca falai. A falat bástyák erősítették. |
|
Falmaradványok körben, minden irányban. És egy szénabála. Kerek. Valószínűleg gazdálkodnak a területen. |
|
Nem fogod elhinni. Az ott az esztergomi bazilika kupolája! |
|
A napraforgó virágzása teljében van. Július közepén járunk. Tűz a nap kegyetlenül. |
|
Több guriga is volt a falakon belül. |
|
Erős, vastag falak. A rómaiak meg tudták védeni magukat. |
|
Gondolnád, hogy az a kupola úgy 10 kilométernyire van? Lehet, hogy délibáb? Szinte izzott a levegő, mint Arany János költeményében. Izzott a napmelegtől a kopár szik sarja ... |