Feltétlenül szólni kell a Ziribár-hegy jelentőségéről, ugyanis ez a 410 méter magas csúcs és a hozzá kapcsolódó jelenségkör is illeszkedik a pilisi évköri rendszer eddig feltárult összefüggéseinek sorába.

A Pilis különlegességét és szentségét tisztelő ember számára ismert tény, hogy Pilisszántóról, de különösen a Pilis-hegy oldalában épült és 2006. december 21-én felszentelt Boldogasszony kápolna felől nézve a téli napfordulón a Nap a Ziribár-nyereg felett bukkan elő, és reggeli tündöklésében a hegycsúcs felett vonul el. A felkelő Nap fénye pontosan bevilágít a kápolna kapuján, és bearanyozza a Szűzanya szobrát. A jelenséget az teszi még inkább érdekessé, hogy Marton Veronika, az ismert sumerológus megfejtése szerint a “ziribar” sumer szó, és tökéletesen alátámasztja e különleges eseményt.

E téli tünemény csak egyetlen nézőpontból, Pilisszántó felől észlelhető, de hogy a rendszeren belüli jelentőségét megkapjuk, meg kell hogy hosszabbítsuk a fény irányát a Boldogasszony kápolnán túl, és hajszál pontosan a Klastrompusztai kolostorhoz jutunk ... folytatás itt.

A Csobánkai-nyeregtől indultam, ott jól lehet parkolni. A kék (K) jelzésen sétáltam északnyugat felé. Az N47 38.654 E18 56.981 pontnál balra fordultam a piros tanösvényre (Pt). De nem követtem, hanem jelöletlen ösvényen átvágtam a Macska-barlanghoz. A barlang után jelöletlen ösvényt követtem fel a hegyre. 

A csúcs után az ösvény enyhe jobb ívelésben leereszkedik és becsatlakozik a kék bicikliútba (Koo), amelyen vissza lehet sétálni a parkolóhoz. A túra hossza kilengésekkel számolva 5,5-6 km. Augusztus volt, délelőtt, szörnyű meleg. Alig vártam, hogy leérjek Csobánkára és a "szatócsboltban" igyak egy frissítőt.

Kellemes kirándulást, jó túrázást!