Kesztölc a Pilis hegység délnyugati lábánál található település. A falu első okleveles említése 1075-ből való Kistelci alakban.

A környék híres szőlő- és bortermeléséről. Hangulatos pincesorai, melyek nagy része a hegyoldalba vájt pincéből áll, különösen érdemes említésre.

Egy legenda szerint az 1956-os események idején a község lakói kikiáltották a „Kesztölci Köztársaságot”, amely Magyarországból kiválva kérte volna felvételét az ENSZ-be, vagy más változat szerint Csehszlovákiához csatlakoztak volna.

1971-ben nyitották meg a község legjelentősebb ipari létesítményét, a lencsehegyi bányát, majd később a második lencsehegyi bányaüzemet. Az 1980-as években Lencsehegy volt a Dorogi Szénbányák Állami Vállalat legjelentősebb bányája, amely 2004-ig termelt.

A falu területéhez tartozik még a közeli Klastrompuszta is. A pálosok itt építették fel Boldog Özséb vezetésével első, Szent Kereszt tiszteletére emelt monostorukat 1250 táján. A Klastrompuszta fölé magasodó Kéményszikláról gyönyörű kilátás nyílik a környékre. Kesztölctől kb. 3 km-re található Klastrompuszta. Csendes üdülőhely, melynek romkertje történelmi időket idéz. Az egyetlen magyar alapítású rend klastromában itt, Klastrompusztán éltek a remete pálosok. Ha a linkre klikkelsz, elvisz Klastrompusztára.