A szabolcsi földvárat a régészeti feltárások szerint a X. század közepén építették.
A vár úgy épült, hogy farönkökből párhuzamos kerítéseket emeltek, és a kerítések közötti rést kitöltötték földdel. Majd jól megdöngölték. Hatalmas vár. Területe több mint három hektár. Méretei kb. 300 x 230 x 350 méter. Azért három, mert háromszög alakú.
István király idejében itt volt Szabolcs királyi vármegye székhelye. Az Árpád-korban országgyűléseket is tartottak a várban.
A tatárjárás idején a várat mongol lovasseregek elfoglalták és lerombolták. A lerombolt várat többé már nem építették újjá.
A földvár területe műemlék, növényzete védett.
 |
| Emelték a Szabolcsi zsinat és Szent László király emlékére. |
 |
| Háromhajós, műemlék monostor, a zsinat (törvénykező országgyűlés) helyszíne. |
 |
| Fa harangtorony. |
 |
| A monostor hátsó fele. |
 |
| A Szabolcsi földvár rövid története. |
 |
Honfoglaló Szabolcs vezér. Kezében a visszacsapó íj, a magyarok legendás fegyvere. 250 méterre is ellőtte a nyilat. A magyarok nyilaitól ments meg uram minket ...
|
 |
| A monostor teteje a "várfalról". |
 |
| A déli sánc. A végében emlékoszlop. |
 |
| Az északi sánc. A végében Tokaj hegye kéklik. |
 |
| A sánc alatt Folyik a Tisza. Annak idején a Tisza vize is erősítette a vár védelmi képességeit. Várárokba vezették. |
 |
| Pihenő a vár közepén. |
 |
| Hajdan erős várfalak. |
 |
| Négy nagy kapuja volt a várnak. Helyük a sáncok hiányából azonosítható. |
 |
| Millenniumi emlékmű. Honfoglaláskor pihenő, 1092-ben országgyűlési tanácskozási helye volt a magyaroknak e vár. |
