Pilisvörösvár 14 300 lakosával a Pilisi-medence legnagyobb települése, a Pilisi-medence egyetlen városa, s egyben Magyarország legnagyobb lélekszámú német ajkú települése.
Budapesttől 15 kilométerre, Budapest és Dorog között, a Pilisvörösvári-árok medencévé szélesedő részén található, a Pilis nyugati lábánál helyezkedik el, s a zsúfolt forgalmáról hírhedt 10-es út szeli keresztül.
Területén a középkorban Kandé falu állt, melyet 1248-ban említ először oklevél. Vörösvár első említése 1690-ből származik. A XVII. század végétől németekkel telepítették be, akiknek utódai ma is a település lakosságának meghatározó részét képezik.
Kirándulásom során Pilisvörösvár néhány nevezetességét kerestem fel. Nem is gondoltam volna, hogy ilyen sok van, és most olvastam a forrásban, hogy van még mit megnézni ...
 |
| Az úgynevezett "slemung", becenevén "slötyi" 5 tóból áll, melyek a kőszénbánya eliszaposításával keletkeztek. |
 |
| Az egykori bányatelep központjában 2010-ben létesült a Bányász emlékpark. Ekkor helyezték át ide Bajnok Béla szobrászművésznek az 1928-as pilisvörösvári bányászsztrájk 50. évfordulója emlékére 1978-ban készült emlékművét. |
 |
| A Bányász emlékpark. |
 |
| A Hősök tere a nemzeti ünnepeken rendezett városi ünnepségek helyszíne. Itt áll egy csokorban az I. világháború hőseinek emléket állító turulmadaras emlékmű, a II. világháborús emlékmű, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékműve valamint az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékműve. A tér Fő utca felőli oldalán kapott helyett 2009-ben a Trianon emlékmű. |
 |
| A hősi emlékművek. |
 |
| A római katolikus plébániatemplom. A templom 1703-ban épült föl, építője Johann Danckmayr, helyi kőműves. Placid Khemetmilner plébános 1705-ben szentelte fel Szent Fülöp és Jakab tiszteletére. |
 |
| Emléktábla a templom falán. |
 |
| A Templom téren áll a több mint 300 éves eperfa. |
 |
| A római katolikus plébániatemplom hátsója. |
 |
| Bajor Gizellának, Szent István király feleségének bronzszobra. Pilisvörösvár törzslakosságának bajor és német származására utal. |
 |
| A Csobánkai utca elején a múlt században egy régi láncos kút állott, amit mindenki török kútként emlegetett. Valahol a környéken emelkedhetett annak idején az az 1543-ban épített török vár, amelyet Evlia Cselebi török utazó "kizil hiszár palankaszi"-ként, azaz vörös palánkvárként említ. |
 |
| Egy régi kút, az Öreg kút. Azt beszélik róla, hogy idősebb mint a Török kút. |
 |
| A zsidótemető melletti agyagbánya (Lahmgrube) gödrében kis tó alakult ki, melyet svábul Lakmkruam-nak neveztek. A tavat az 1970-es épekben betemették, s helyén a Vízgazdálkodási Vállalat telephelye, majd általános iskolai gyakorlókert volt. Ezt 2009-ben az önkormányzat helytörténeti emlékparkká alakította, kis mesterséges tóval, melyben 11 kétnyelvű helytörténeti tábla mutatja be Pilisvörösvár 320 éves történelmét az első sváb betelepülésektől napjainkig. |
 |
| Vízi hinta a helytörténeti emlékparkban. Sok eső esett tavasszal. |
 |
| A Karátsonyi-ligeti Szent Család templom. |
 |
| A Karátsonyi-ligeti Szent Család templom új építésű katolikus templom. |
 |
| Manhertz Erzsébet segítségével épülhetett fel a pilisvörösvári Szent Erzsébet Otthon, és a miskolci jezsuita gimnázium fiúkollégiuma. |
 |
| A Pilis tömbje a helytörténeti emlékparkból szemlélve. |
